
Nyolcszáz noteszgépet ad az egri Eszterházy Károly Főiskola elsőéveseinek a Fujitsu. Na, ilyen bőkezű adakozás még nem volt ebben az országban (legfeljebb a politikusoknak), ebben élen jár a cég, meg az európai gyártásban, ugye. Ráadásul -- mint megtudjuk a közleményből -- ezek a gépek teljes mértékben a hallgatók igényei szerint lettek kialakítva, legfőképpen könnyűek:
Novotny Dénes, a Fujitsu Technology Solutions Kft. termékmenedzsere elmondta, hogy a notebook kiválasztásának elsődleges szempontja a kis tömeg és az önálló tanulási feltételek maximális biztosítása volt. A készülék 15,4” kijelzővel, Intel® Pentium® Dual Core processzorral, Gbit LAN-nal és 8x-os dual layer-es DVD íróval rendelkezik, a súlya pedig alig valamivel több, mint 2,5 kg.
Egy múltkori posztból kiindulva ezennel bemutatom az OMFG új, innovatív szolgáltatását, mely minimális időráfordítással, teljesen ingyen ad lehetőséget a kattintásszám dinamikus növelésére.
Hírajánló rovatunk következik:
Police in Surrey, B.C., are warning people to secure their belongings while driving after a young woman was apparently killed by her laptop last month.
Heather Storey, 25, of Delta died after the small car she was driving was hit by a tow truck turning left.
When investigators looked into the incident, however, they concluded she would have survived if not for her laptop computer.
Storey was on her way out of town for work at the time of the accident and usually kept her laptop in a backpack in the backseat, according to her brother Michael Pratt.
"What we believe happened [was] that she was struck in the back of her head and neck with this laptop computer," RCMP Sgt. Roger Morrow said Wednesday morning at the Surrey detachment, east of Vancouver
"She simply didn't have it secured within the confines of her car, and ultimately it has been the instrument of her death," he said.
Javasoljuk a rövid, ám lényegretörő "Gyilkolt a laptop", netán a kissé cizelláltabb "Saját laptopja ölte meg a fiatal nőt" címet.
Nem egy nagy történet, de nemrégiben egy projektor megsütötte a thinkpadem vga-outját.
mivel a szerkesztőségben is ezeket használjuk és nem asztali PC-ket (szerencsére), ezért kellemetlen volt, hogy nem tudtam külső monitorral használni a gépet.
Tudtam, hogy a lenovo/ibm szerviz 5 napra vállalja a melókat max, de azért az is kiesés lett volna, hogy egy hétig kell otthonról tolnom az asztali gépemről, vagy kölcsönlaptoppal.
Múlt hét csütörtököt szemeltem ki az elküldésre, kivettem a hdd-t, hívtam a hajtáspajtást, aki 11:30-kor felvette a gépet nálam és kb egy óra múlva lerakta az infoparkban.
Telón tudtam beszélni a szervizessel, akinek elmondtam h mi a para, ő meg elmondta h mit küldjek mit ne küldjek.
Másnap, 23 órával később nyugalomban otthon pötyögtem, amikor 11:21-kor hívnak telefonon, hogy kész a noti, alaplapot cseréltek, ami a vga probléma mellett megoldotta a még extraként említett lehetséges ram gondokat is.
SŐőőt, amíg be nem érek érte, addig stressztesztelik a gépet, úgy, hogy már a külön vett +1 giga rammal is, amire egyébként nem vonatkozik a lenovo gar, de jófejek. És tényleg. a gép fasza, minden ok.
Nyilván egy üzleti notikkal nyomuló gyártónál ez egy elvárható eljárás, de azt hiszem azért ez cool dolog, hogy 1 nap alatt alaplapcsere. Nincs külföldre küldés, nincs hetekig baszakodás, nincs semmi fennakadás. Biztos voltak nekik is kellemetlen sztorijaik, meg lehet számított az is, hogy "oda lett szólva, hogy ez egy hwsws laptop", de az 1 nap akkor is szép.
Mi lett volna mondjuk egy MSI lapival? Mennyi idő alatt kaptam volna vissza valamit, amit mondjuk az albacomp szervizel... talán ez az egyik válasz, hogy mi az a néha 100k különbség egy-egy márka között.
köszi ibm szerviz :)
Az OMFG gyakorlatilag az olyan cikkek miatt jött létre, mint ez itt az Indexen. A félinformációk és a hozzáértés teljes hiányának keverékéből olyan értelmetlen baromság jön létre, hogy az ember gyakorlatilag zsigerből bődül el, hogy "úúúúúúúristen".
Microsoft-mentes pécét dob piacra az IBM
Nem dob, nincs PC, az IBM évek óta nem gyárt és nem forgalmaz PC-t. Az újdonság egy szoftverkörnyezet, ami gyakorlatilag alkalmazás-streamingre van kihegyezve.
A szigorúan Microsoft-mentes gépet céges felhasználásra szánják, és akár ezerdolláros megtakarítást is jelenthet felhasználónként az ingyenes operációs rendszer és irodai szoftverek, a kisebb fogyasztás és hardverigény.
Once again: nincs gép. Szóval senki ne menjen az IBM-hez most azzal, hogy szeretne Microsoft-mentes PC-t venni mert csak bután nézni fognak rá, pedig nem is az IBM-esek a buták.
A Microsoftnak a nagy kitörés anno a nyolcvanas évek elején azzal sikerült, hogy szerződést kötött a számítástechnika akkori legnagyobb cégével, az IBM-mel, hogy a cég számítógépein az ő operációs rendszerük, az MS-DOS fog futni.
Maradjunk annyiban, hogy a PC-ken, nem az összes számítógépen.
Egészen mostanáig, az IBM ugyanis olyan pécécsalád piacra dobását jelentette be, aminek legfontosabb jellemzője, hogy semmilyen Microsoft-szoftver nincs rajta, mindet ingyenes alternatívákkal helyettesítették.
Utojára mondom, nincs pécé. Szoftverek vannak csak. Oké, értem én hogy a belinkelt anyagban is PC-kről írnak, de hát ők is tévedhetnek. Érdemes inkább az IBM oldalán elolvasni hogy mi a faszról van szó. Ott egy kurva szó se esik PC-kről, virtualizált asztali környezet van, ami azért egész mást jelent.
Az Open Collaboration Client nevű rendszeren Linux fut, az általános irodai feladatokért pedig a szintén nyílt forráskódú Lotus Symphony és a Lotus Notes szoftverek felelnek.
Se a Lotus Symphony, se a Notes nem nyílt forráskódú. És az Open Collaboration Client nevű rendszeren nem fut Linux, mivel az egy szoftverecsomag brandneve, nem a gépé (mivel nincs gép, ugye).
A gép úgy van megtervezve, hogy a programokat képes a saját merevlemezéről, de akár helyi hálózat valamelyik szerveréről is futtatni.
Döbbenetes újdonság, ki hallott még ilyet! Képes szoftvereket futtatni egy szerverről? Szenzáció! Eddig ilyen még nem volt! (Dehogynem. Ezt leírni kb. olyan mint azt írni hogy a víz nedves.)
Az ígéretek szerint a rendszer jóval megbízhatóbb a windowsos konkurenciánál, így csökkenteni lehet a technikai kiszolgáló személyzetet
Nem a megbízhatóság miatt, hanem azért, mert a desktop környezetek a szerveren vannak, a felhasználók gyakorlatilag úgy érik el őket mint egy terminálról vagy vékony kliensről. Központi felügyelet, mentés, kevesebb deskside visit, ezért lehet olcsóbb, nem a megbízhatóság miatt.
Az IBM megoldása nem az egyetlen fenyegetés, ami a Windows - egyébként toronymagas piacvezető - pozícióját éri mostanában. Az Apple gépek, és ezzel az OSX részesedése egyre nő, a Vista futtatásához jellemzően túl gyenge netbookok népszerűsége is óriási.
És a netbookok többségén mi fut? Úgy van, Windows XP! Ez aztán betesz a Microsoftnak!
A Microsoft forgalmának hagyományosan a legnagyobb részét termelő Client Dicision, vagyis az operációs rendszerekkel foglalkozó részleg idén 2 százalékkal tudta növelni a bevételét, miközben a teljes pécés piac 10-12 százalékkal nőtt.
A Servers and Tools-nak és a Business Divisionnek is nagyobb a bevétele a kliensüzletágénál, mi az hogy "hagyományosan a legnagyobb részét termelő Client Dicision (sic!)"? Az egy dolog hogy a Client Division nem idén, hanem a harmadik negyedévben növelte a bevételét 2 százalékkal, de mi értelme van ezt szembeállítani a PC-piac növekedésével, ami viszont darabszámban van megadva? Nem vitatom a Vista vagy akár a Windowsok térvesztését a Mac OS X-zel szemben, de ez klasszikusan az az eset, amikot az állítások egyenként igazak, de a kettő között nincs semmi összefüggés, vagy legalábbis a magyarázat téves.
Emlékszem amikor tavaly bejelentették a Toshiba Portégé R500-at, mindenki; a konkurencia, a szaksajtó meg a célközönség (leginkább tehetős managerek vagy cégrabszolgák) is azon morfondírozott, vajon hogyan sikerült a japánoknak ekkora tömeggel 12,1"-es notebookot gyártani. Aztán jöttek az első tesztek, és kiderült, hogy a Portégé R500 lényegében nem más, mint bravúros technológiák egész sora egy notebook formájú tejfölösdobozba zárva.
Most meg itt a Portégé R600, ami állítólag sokkal stabilabb, strapabíróbb lett elődjénél...
Tegnapelőtt ezt igen hatékonyan demózta Domenico Gargarella, a Toshiba EEMEA marketingfőnöke (megjegyzem eddig azt hittem, hogy minden olasz az Acernél dolgozik, ezek szerint tévedésben éltem) Berlinben, aki újságírók előtt egy jól sikerült mozdulattal gyakorlatilag kettétörte az egyetlen mintapéldány kijelzőjét.
A csúcstechnológiát amúgy igen nagy becsben tartó informatikai újságíró szíve ilyenkor pár pillanatra leáll, élete filmszalagként pereg végig előtte. Nem úgy, mint a felkészült marketingesnek, akinek arcizma sem rándult, és olyan természetes "nagy ügy, van ilyen" reakcióval tette vissza az immáron használhatatlanná vált, alsó hangon 2000 dollárt kóstáló gépet az asztalra, mint aki egy tojást tört össze véletlenül a reggeli rántotta készítése során.
A Prím Online pénteki slusszpoénja:
A Sony nagy teljesítménnyel nyitott a netbook piacon
A Sony az új 11,1" TT sorozattal elkészítette ez első, igazán nagy teljesítményű netbook számítógépet. Az új Sony masinák az EeePC osztályú eszközökre hasonlítanak, de alapvetően nagyobb teljesítményűek, versenyképesek a hagyományos noteszgépekkel.
Most oké, hogy az Intel jól bekavart ezzel az új portable kategóriával, de drága Zoli bácsi!, a Vaio TT az nem nebook ám, tetszik tudni ahhoz egyrészt kurvadrága, másrészt vannak benne olyan cuccok (például Blu-ray kombó vagy dual-SSD), ami viszonylag ritkán fordul elő teszemazt egy Eee PC-ben. Meg egy kicsit a kijelzője is nagy a netbook-kategóriához.
Nem mellékesen nincs benne Atom processzor, ami viszont újabban elég gyakran kerül bele a már említett Asus masinákba (meg az MSI Wind-be, meg az Acer Aspire One-ba stb.) -- és ami az Intel szerint a netbook szegmensbe tartozó hordozható gépek egyik legfőbb alkotóeleme (bár ennek olykor még maga az Asus is ellentmond, aki szerint az atomos N10 például nem is netbook. Kész szerencse, hogy nem ők döntik el, mi tartozik ebbe a kategóriába).
A vállalat négy különböző modell szállítását kezdte meg, amelyek ára 2100 US$ és 4325 US$ között van. Ezzel árral a jelenleg kapható legdrágább noteszgépek közé tartoznak ebben a kategóriában.
Most akkor meg mégis noteszgép, vagy a mi a fasz van? Milyen kategóriát tetszik emlegetni? Egyébként meg -- drága Zoli bácsi, keziccsókolom -- ne írjunk már olyanokat, hogy US$: vagy legyen simán dollár, netán amerikai dollár, legvégső esetben USD, de semmiképpen ne US$!
-- erre a kérdésre próbál választ keresni a Napi Online fogalmatlan újságírójának cikke. Az egy dolog, hogy a tartalmi oldalakon 3 bekezdésnyi szöveg van 1-1 kép társaságában (kell a lapletöltés hogy kifussanak a kampányok?), de a cikket végigolvasva sincs válasz a kérdésre. Az első oldalon van pár sor a totális bukás OLPC XO-ról, utána meg az Intel Classmate-ről, majd jön a HP 2133 és az Asus Eee PC.
Az első két oldalon nincs érdemi információ, végülis vannak ott betűk, amikből szavak állnak össze, de nem derül ki belőlük semmi, úgyhogy nem is reagálnék rájuk. A harmadik és negyedik oldal viszont igazi gyöngyszemeket rejt!
Tóth Gábor, az egyik legnagyobb hazai HP-forgalmazó, a CHS Magyarország HP termékekért felelős vezetője szerint, a Mininote egy aluminium-házas exkluzív üzleti gép, amely nem csak jó minőségű anyagokból készült, de mindazt tudja is, amit egy notebooktól elvárnak a vevők.
Az ára alapján a HP Mininote azonban nem sorolható az olcsó laptopok közé.
Mi az hogy azonban? A cikkíró leírja, hogy ez egy exkluzív üzleti gép, aluborítással meg mindennel, aztán megdöbben, hogy nem sorolható az olcsó gépek közé. Miért mit várt? Az exkluzív dolgok éppen attól exkluzívak, hogy nem olcsók. Egyébként a HP 2133 sose akart az olcsó gépek között versenyezni, bár vannak ilyen "fapados" modellek is oktatási célokra, de egy 120 gigabájtos merevlemezzel, 2 gigabájt memóriával, Express Card foglalattal rendelkező, előre telepített Windows Vistával is megvehető aluházas gépet ne akarjunk már a kőegyszerű OLPC XO áráért hazavinni.
A Magyarországon forgalomba kerülő HP Mininote modellek ára itthon rendre meghaladja a külföldi 500 dolláros felső határt. A legdrágább modell például majdnem kétszer annyiba fog kerülni itthon, mint külföldön.
Milyen 500 dolláros felső határt? A HP amerikai webshopja szerint a csúcsváltozat 820 dollárba kerül, ehhez képest az itthoni bruttó 155 ezer még egész jónak is számít. Azt nem mondom, hogy olcsóbb itthon megvenni mint kint, de hogy nem kétszer annyiba kerül, az biztos.
Negyedik oldal, Asus Eee PC:
Az első széria, a 7 collos 701-es modell már néhány hónapja Magyarországon is kapható, Windows XP-vel és Linuxxal is szerelve, de a pár hete megjelent a 9 collos modell is.
Linuxxal? Bravó!
Előbbi bruttó 73-80 ezer között, míg az utóbbi 100-110 ezer forintért vásárolható meg itthon. A 701-es modell külhoni ára nagyjából 48 ezer forint.
Az Eee 701 ára 330 dollár körül indul, és üzlettől függően 430-450 dollárig is felmehet, ami 51-70 ezer forintnak felel meg, és megint csak mondom, ez a kinti nettó ár!
Jól látható, hogy mire eljutnak Magyarországra - amely feltörekvő piaci ország lévén még nem is számít igazán a termékek célországának - az olcsó laptopok, árszinvonaluk idomul az egy katagóriával magasabb és drágább társaikéhoz, annak ellenére, hogy teljesítményük alulmúlja azokét.
Jól látható, hogy egy barom vagy, aki még a minimális utánajárást meg körbenézést sem ejtette meg a cikk megírása előtt. Már csak abból is jól látható, mert Magyarországhoz hasonlóan külföldön is lehet már régóta olyan, rendes méretű és funkcionalitású noteszeket kapni, amiknél még ezek a mini gépek is drágábbak lehetnek adott esetben. Gyorsan elmentem az egyik nagy amerikai számítógépüzlet-lánc weboldalára (CompUSA), ahol egyből 24 gépet találtam 500 dollár alatt, közte HP, Acer, Lenovo, Compaq modellek, és további 29(!!) gép van 600 dollár alatt, amivel még mindig nem értük el a HP 2133 kinti árát sem! És jéé, igen, itthon is lehet 100 ezerért notebookot venni, sőt, néha még alatta is, az más kérdés, hogy olyan, amilyen.
Ja, és még mindig nem értem, miért drága Magyarországon az olcsó notebook.
Idézet a Dell Latitude D630 adatlapjáról: 1,98 kg "Kezdő súly, amely Eredeti Windows ® XP Professional operációs rendszerrel, Travel Lite modullal, 4 cellás akkumulátorral, integrált grafikus vezérlővel és 14,1 hüvelykes WUXGA kijelzővel értendő."
Miért, Vistával nehezebb mert az több helyet foglal a merevlemezen, mi? :D Ráeresztem az XPLite-ot, hátha le tudom vinni a gép tömegét 1,97 kilóra... LOL
Előre tudom, hogy elfogultsággal, irigységgel fognak sokan megvádolni, sőt mi több, visszatetszést kiváltó pitiáner dolognak...de annyira nem számít, hogy irodalmi műveletlenségem folytán szavakba önteni nem is tudom.
Régóta babrálja az agyam az, ahogyan a notebooktesztekhez a Prohardver! hozzányúl. Teljesen értelmetlennek tartom a több oldalra nyúló technikai leírásokat, a teljesítmény benchmarkoka, és az analitikus elemzést. Persze belátom, hogy egy hard core hardveroldalról van szó, így eddig tűrtőztettem magam attól, hogy nyilvánosan savazzam a krónikus hávéesvé-fóbiában szenvedő vezéregyéniségekkel bíró PH-t. A HPQ 2133 mini notebook tesztje azonban az a kategória, mely már úgy érzem, feljogosít rá.
Előre "lelövöm a poént", mielőtt valami sötét barom bekommenteli, hogy mi is szerettünk volna mielőbb HPQ 2133-at tesztelni, mivel a mini notebookok az Eee PC révén hot topická váltak egycsapásra, az olvasók csüngenek a témán, blablabla. A PH megelőzött ebben minket, kudos nekik, meg azóta mások is, nekik kevésbé, mert nem rajtuk múlt. Ha már itt tartunk, ki hiszi el, hogy az origót bárki is olvassa? :)
Szóval a PH-n lejött a szokásosan alapos teszt, kiváncsian álltam neki olvasni. A kevésbé jártas olvasóknak jegyzem meg, hogy a 2133 egy 8,9 colos kijelzővel szerelt olcsó ultrahordozható gép, mini notebook PC, ahogy mondani szokták.
http://prohardver.hu/teszt/hp_2133-as_mininotesz/kulso.html
Értem én, vártam a technikát részletezését, de még évek után is sokkolt, mikor megláttam, hogy szintetkikus teljesítménytesztek sorozatát futtaták a gépen, összehasonlításban más gépekkel -- számomra az örökzöld favorit a memóriakésleltetések kimérése. Most őszintén, jelentkezzen már olyan, aki számára egy notebookvásárlásnál szempont, vagy technikailag érdekes a memóriakésleltetés, örökbefogadom a budapesti állatkerten keresztül. Ki a faszt érdekel a memóriakésleltetés?
De ez csak a szokásos, amivel kvalifikálta magát a teszt az omfgre, azok a következők.
Az egyik oldalon egy lakás alaprajzával ellátott Wi-Fi térerő/sebesség teszt. Kész. Összehasonlítás nélkül zéró relevancia.
Vezetékes LAN-ra szabad rálátással még 3 MB/s fölötti sebességgel tudtunk másolni, de a távolság növekedtével és a falak szaporodásával ez az érték gyorsan csökkent. A felső szintet elhagyva már csak párszáz kilobájtot tudtunk átvinni másodpercenként, a legtávolabbi ponton pedig eltűnt a jel. Amikor a második gép is Wi-Fi-re váltott, az átviteli tempó a felére esett le. Lehetett volna jobb is.
De minél, könyörgöm a magasságosnak? Kit érdekel, hogy nálad milyen a térerő, úgy, hogy más gép nincs is referenciának, nincs viszonyítási pont? Döbbenet, hogy a falak számával visszaesik az átvitel. Ez egy istenverte olcsó ultrahordozható notebook, nem ipari antenna.
Aztán:
Ugyan csak 8,9 hüvelyk a képátlója, mégis 1280 oszlopnyi képpontot tud megjeleníteni, ami elég magas, 170 dpi körüli felbontást és 0,15 mm-es pixelméretet jelent. Az átlagos TFT monitorok felbontása 100–120 dpi környékén, pixelméretük 0,2 mm fölött van. Először örültünk is neki, hogy milyen sok minden kifér a kijelzőre, de fél óra után már fájt a szemünk a sok hunyorítástól, apró betűtől. Viccesen néztek ki az 1024 képpontos szélességre optimalizált weboldalak a maguk apró felirataival és a mellettük világító, több mint 200 pixel széles üres sávval.
[...]
A HP 2133 Mini-Note érzésünk szerint éppen az Eee PC ellentéte. Billentyűzete kényelmes, kijelzője elég nagy, sőt felbontása már túlzottan nagy is. Számunkra a 170 dpi körüli felbontás használhatatlanul apró
NINCS OLYAN, HOGY TÚL NAGY FELBONTÁS, EMBER, HALLOD! Hogy lehet már ilyen ormótlan fasságot leírni egy hardveroldalon? Való igaz, hogy a legtöbb mai szoftver 1:1 pixelmegfeleltetéssel dolgozik és jeleníti meg a tartalmat, egyúttal a mai értelmes szoftverek ezen képesek segíteni is, a Vista pedig már alapértelmezetten a panel DPI-re kalibrálva jeleníti meg a vektoros objektumokat, mint a betűk és ikonok. Hogy miről beszélek? Firefox 3, Opera, IE7, az összes szövegszerkesztő és táblázatkezelő 20 éve, a videolejátszók, képnézegetők mind képesek arra, hogy a képernyő felbontásához igazítsák a tartalmat -- optikailag. Ha egy weblap kevéssé olvasható nagyfelbontású és magas DPI-jű monitoron, akkor lenyomom a ctrl-t és elkezdem előre tolni az egér görgőjét, finoman. Voila! Most is így olvasom egy 1680-as panelen a PH-t. Annak lehet értelme, hogy a 8,9-es panel egy kissé túlzottan kicsi már, és közel kell hajolni hozzá. De ez a túl nagy felbontás dolog tajgetosz pozitív.
Ám ha kételkednénk, dolgozzuk fel a következő sorokat.
Furcsa adatokat kaptunk a fogyasztás mérésekor. Teljesen feltöltött teleppel nyugalmi állapotban reálisnak, talán egy picit magasnak tűnt a 23 wattos nyugalmi és 31 wattos teljes terhelésű fogyasztás, de a telep töltésekor kapott 11, illetve 16 wattos értékre nem tudtunk magyarázatot találni. Minden bizonnyal egyszerű, konnektoros mérőműszerünk ért teljesítőképessége határára.
Ez az a kategória, amire első nekifutásra nem lehet mit mondani. Az ember áll, vagy ül, és csak a fejében a sokk hatására keletkezett tátongó üresség okozta tanácstalanságot érzi. Olyasmi lehet ez, mint mikor atomvillanást követően megbénulnak az elekronikus eszközök, pusztító a csend.
Notebook fogyasztás konnektorból? Ez most komoly? Ennek mi értelme van? Miféle információértékkel bír, hogy 31 wattot mértek feltöltött akkumulátor mellett? Ennyire drága már az elektron? De hogy az intellektuális ground zerót, a szellemi 0 kelvint elérjük, gondoljunk bele a töltés alatt álló akkumuláttorral történő mérésbe. Egy autó fogyasztásáról mit mond, hogy másodpercenként mennyi liter üzemanyagot tudunk belepumpálni?
Rengeteg információ van a tesztben, csak egy dolgot nem tudtam meg belőle, hogy milyen a gépet használni. Pedig érdekel, pedig elolvastam. Tudom, hogy mekkor a késleltetése a memóriának, meg hogy hány pálcát lőtt a C7-M az Everest procitesztjeiben. De hogy milyen érzésre a gép, viszi-e a 480p/720p/1080p videókat, mennyire terheli le a Flash, milyen rajta sokat gépelni, mennyire gyorsan lehet hozzászokni, milyen a valóságban az esztétikai összkép, a ház merevsége, az anyag tapintása -- mennyire jó érzés birtokolni.
Autótesztek? Nézzünk meg/olvassunk el párat.
Egy hosszúés fárasztó nap végére még egy szösszenet az ASUS Lamborghini VX3 notebook közleményéből:
"A szenzációs formatervezés a Lamborghini sárga-fekete színvilágának a kézjegyével kezdődik. A képernyő tetején elhelyezkedő, nagy felbontású beépített webkamera titánötvözetes vasalású „alvázzal” egészül ki. A nemes anyag az LCD mindkét végén, a kiváló minőségű bőrborítás pedig a tenyértámaszról sugározza azt a luxust, ami a VX3-nak a melegség, valamint a hideg csúcstechnika esztétikus összjátékával, a megjelenés és tapintás egyensúlyával megvalósuló tökéletesség rendezőelvét tükrözi."
Ezen már hőbörögni sincs erőm, baszki.
Akció a Vodafone-nál, 3G (HSDPA nincs, szóval max 384 kbps, röhej) kártya mellé akár noteszt is vásárolhatunk. A kínálatban szerelő gép egy HP nx7400 business noti, Core 2 Duo, 1 giga memória, dual layer DVD-író, mondjuk a kijelzője 15,4 hüvelykes, nem tudom ki az állat aki ezt magával hurcolássza, ha nekem kéne ilyen notebookal elmennem egy konferenciára mondjuk külföldre, már Ferihegyen a kukába dobnám... :). Na de nem is ez a lényeg, hanem a HP termékbemutató oldala, ami kifejezetten viccesre sikerült, kis böngészés után olyan sútkákat lehet lelni, mint a "szabványos memória" és az "érintőtábla", de a legjobb a Termékbemutató gombra kattintva felugró flash animáció ami bemutatja a gépet kívül és belül.
Az utóbbi időben már itthon is divat lett a cégeknél mindenféle vicces titulusokat osztani és ebből aztán megszülettek a kapcsolódó viccek is, tudjátok, humán input-output menedzser (portás) meg ilyenek. A HP most mindenkit lealázott, mostantól nincs értelme ilyen vicceken agyalni mert ennyire jót úgysem talál ki senki, a baj csak az hogy a HP-nál ezt valószínűleg komolyan gondolták: az nx7400 egy üzleti notesz, ezért neki nem egyszerűen bekapcsológombja van, ez valami egészen más: One Touch System Power Control! Kész!
"Ne dobáld a csikket a hugyozóba, mert utána nehéz meggyújtani" ismeretlen szerző
RSS
Buzz 2006